Az Európai Elvonulás felvillantja a
Mester mennyei védelmének gyermekkori emlékeit

Wonwilai Rakkandee tanítványtársunk által
München, Németország
(eredetileg németül)

2002 augusztusa felejthetetlen időszakká vált az életemben, az Európai Elvonulás alatt, a Mesterrel megtartott videókonferenciának köszönhetően. A konferencia után a felszínre került a Mesterrel kapcsolatos összes gyermekkori élményem emléke.

A konferenciaterem légkörét áthatotta a Mester szeretete és áldása, amint megjelent a képernyőn. Az egész esemény végig lenyűgözött. Rendkívül szerencsés voltam, mivel a konferencia során először beszéltem a Mesterrel személyesen. A szívem nagyon gyorsan vert, és boldogabbnak éreztem magam, mint azelőtt valaha életemben. A konferencia után két nappal a szívem még mindig dalolt és túlcsordult az örömtől.

A konferenciát követő napon meditáció közben az elmémben sok gyermekkori emlékem és kalandom elevenedett fel. Nehéz gyermekkorom volt, és emlékszem rá, hogy hétévesen mezítláb szaladtam a forró thaiföldi napsugarak alatt az út mentén, hogy műanyagot, üvegeket, fémet és kartonpapírt gyűjtsek, amiket aztán eladtam. Ez volt a hozzájárulásom a család bevételéhez. Nem volt sok, de megnyugvást adott nekem, mert ők nem voltak valójában a családom.

Gyakran sírva bújtam el egy sarokban, és azt kérdeztem magamban: "Miért nincsenek szüleim? Miért nem szeret engem senki? Miért nem akar engem senki? Miért hagytak itt teljesen egyedül? Hol van a családom? Mi a szeretet? Mi Isten? Miért vagyok itt?" Ezrével voltak ilyen kérdéseim.

De éjszaka, amikor aludni tértem, Shakyamuni Buddha, a Boddhiszattvák vagy Maitreya Buddha mindig elvittek magukkal egy másik, gyönyörű világba, ahol nagyszerű szórakozással és nevetéssel találkoztam. Ott mindig éreztem, hogy mélységesen szeretnek, és néha, amikor nem jöttek a Buddhák vagy a Boddhiszattvák, hogy elvigyenek, akkor sárkányok jöttek, a hátukra tettek, és mindenhová elrepültek velem. Ezek az élmények mindig nagyon boldoggá tettek, így az alvás lett a menedékem ebből az életből, a földi világ szenvedéséből.

Amikor valami rosszat tettem, egy furcsa Nap ragyogott éjszaka álmaimban. A Nap olyan fényes volt, hogy nem tudtam egyenesen ránézni. Ez a Nap akkor is eljött hozzám, amikor napközben boldogtalan voltam és sírtam a kétségbeeséstől. Gyermekkorom óta, ameddig csak képes vagyok visszaemlékezni, mindig kísért engem, és a Buddhák, Boddhiszattvák, és aranyos kicsi sárkányok mindig vele voltak. Amikor boldogtalan voltam, segítségre szorultam, vagy halálos veszély fenyegetett (ötször majdnem meghaltam), ők mindig ott voltak.

Huszonnégy éves koromban közel egy hónapon át minden éjszaka eljött hozzám a halál három angyala. Ekkortájt alig aludtam, mert mindig, ahogy megpróbáltam elaludni, jöttek, és kihúzták a lelkemet a testemből. Akkor mindig ismételgettem a Buddhák nevét, mire azonnal hagytak elmenni. De amint elaludtam, újra jöttek.

Egy hónap múlva fel akartam adni az ellenük folytatott küzdelmet, de akkor álmomban egy hindu guru jött el hozzám. Elvitt egy házba, ami tele volt kínai őrangyalok képeivel. Óriásiak voltak, és nagyon élettelinek tűntek. A hindu guru egy fehér ruhát terített a földre, és azt mondta, hogy feküdjek rá. Ahogy ott feküdtem, egy fehér fényű nővé alakult át. De nem tudtam, hogy az kicsoda. Elterült fölöttem, és mindkettőnket betakart egy fehér ruhával. Ezután a halál angyalai és a szellemek eltűntek. Thaiföldön ez azt jelképezi, hogy az illető élete meghosszabbodott.

Néhány hónap múlva megkaptam a Mester ingyenes könyvecskéjének egy nagyon régi példányát, és azt gondoltam: "Istenem, micsoda megvilágosodott Mester! Él-e még?" Akkor írtam Formozára, és megkaptam a környékbeli kapcsolattartó személy telefonszámát. Felhívtam a kapcsolattartót, és a Düsszeldorfi Központban tett első látogatásom után hamarosan kértem, hogy megtanulhassam a Kényelmes Módszert.

Miközben a Kényelmes Módszert gyakoroltam, végtelen áldásban és élményekben részesültem, és már hallottam a Hangot. Minden másodpercben éreztem Ching Hai Mester jelenlétét. Hat hónappal később megkaptam a beavatást. A beavatásom előtti időszak tele volt fájdalmas vágyódással. Mikor végül megkaptam a beavatást, először ismertem fel, hogy ki vagy mi volt az a furcsa Nap és a kísérői. Szeretett Mesterem volt.

Mindig sírni támad kedvem, amikor arra gondolok, hogy a Mester születésem óta vigyáz rám, sőt még azelőtt is, mert anyám sok különböző módon próbált meg elvetetni. A Mester távol tartott engem minden negatív hatástól, amelyek el akartak pusztítani, és később meg akarták akadályozni, hogy megkapjam a beavatást. Tudom, hogy a Mesternek min kellett keresztülmennie, hogy megkaphassam a beavatást, és vele a végső megszabadulást. Először ébredek rá, hogy mit jelent a boldogság, öröm, együttérzés és szeretet. Nem tudom, hogy köszönjem meg Neked. Szavak nem fejezhetik ki a hálámat. Csak egy száraz szótagokból álló verset adhatok Neked. Mégis remélem, hogy megérzed azt, amit a szívemben irántad érzek, mert Te és én ikrek vagyunk, úgy, ahogy Te írtad egyik versedben.

Miattad

A szeretet bennem erős lehet. mert Te bízol bennem,
A romantikus oldalam megszülethet. mert Te szeretsz engem,
Csodás a napom és éjszaka úgy alszom, mint egy csecsemő. ha Te csak megpillantasz engem.
Enyém a Mennyország végtelenje itt és most. mert Te vagy velem.

Minden vágyam teljesül, mert Te a jelenemben vagy.
De ha nem lennél mellettem, Mama,
Azonnal kimerülnék, mint a hal a száraz földön,
Szenvednék és meghalnék. szeretet nélkül, de tele félelemmel,

Vége. fény nélkül; mindenütt sötét lenne,
Egyedül. Nélküled, elveszek a bizonytalan űrben.
A lelkem hová menne, a Te útmutatásod nélkül?
A lelkem hová menekülne, a Te könyörületed nélkül?
A lelkem hol pihenne, a Te szereteted nélkül?

Csak Benned találhatok magamra, Mester.
Csak Benned találhatok biztonságot, Mama.
Csak Benned láthatom meg a dicsőséget, szent Fényemet.
Csak Benned érzek szeretetet és elfogadást.

Mert Te mindig a szívedben hordasz;
Mert Te vagy a Fény;
Mert Te vagy az Út;
Mert Te vagy a Jel;
Mert Te vagy a Szépség;
Mert Te vagy Mindenekfelett;

A legeslegnagyszerűbb,
Királyok Királya,
Az Univerzum Pompája.

Miattad, minden kezd feléledni
A Mennyek Lótuszában.